A titokzatos nevelőnő
A falu történetének alábbi epizódja az ország történelmének is fontos, ám mindeddig nem igazán közismert eseménye. Főszereplője Kéthly Anna, a Szociáldemokrata Párt neves politikusa, aki életének egy nehéz időszakában mintegy három hétig tartózkodott Györkönyben.
1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Ezzel egy időben mintegy háromezer németellenes közéleti embert, köztük az SZDP két legismertebb vezetőjét, Peyer Károlyt és Mónus Illést letartóztatták, a Gestapó elfoglalta a pártközpont épületét, és betiltották a Szociáldemokrata Pártot. Akiket futni hagytak, azok a várható további fenyegetések elől illegalitásba vonultak. Erre kényszerült Kéthly Anna is. Első búvóhelye Györkönyben, a Fő utca 469. szám alatti házban volt, ahol a szintén szociáldemokrata Halmai Ádám asztalos családjánál rejtőzött el. Ide Liszkai Kovács Zoltán szobrászművész révén került, aki a Kéthly család jó barátja, és aki felesége, Skolik Ilona révén Halmai Ádám sógora. (Halmai Ádám felesége Skolik Ottilia, a györkönyiek köztiszteletben álló Otti óvó nénije, aki gyermekek generációinak sokaságát nevelte.) A konspiráció szabályai szerint azonban a Halmai család többi tagjának nem volt tudomása arról, hogy a sógor kit ajánlott be a három Halmai-gyerek nevelőjének hozzájuk. Otti néni sok évtizeddel később így emlékezett vissza a történtekre: "Kéthly Anna a testvérei közül a legidősebb volt, amikor a sógoroméknál Pesten voltam, én a húgával barátkoztam, talán egyszer láttam, szép, őszes hajú, határozott nő volt. Amikor a sógorék elhozták hozzám, mint nevelőnőt, nem ismertem fel, mert egy feketére festett hajú és szemöldökű asszony állt előttem, aki egyáltalán nem igyekezett jeleskedni nevelőnői teendőkben. Nem is értettem az egészet, hiszen továbbra is én láttam el a gyerekeket, dolgoztam az óvodában, vezettem a háztartást. De a sógorom hozta, hát nem kérdeztünk semmit." Edit lánya emlékeiben így maradt meg alakja: " Nekünk az új nevelőnőt Ili néninek kellett szólítani, így mutatták be. Olyan ötvenes, kemény tartású asszony volt, aki gondolataiban mindig valahol messze járt. (…) Csak estefelé hagyta el a házat, úgy kétszáz méteres távolságba ment el sétálni. Ha vendég jött, behúzódott a szobájába. (…) A falu nem tudta, kit rejtegetünk, mi sem." Hamarosan azonban veszélyessé kezdett válni a helyzet. A családanyát, aki a fentiek miatt zúgolódni kezdett férjénél, fel kellett világosítani a nevelőnő kilétéről, aztán egy a családdal együtt élő rokon révén valahogy a faluban is kitudódott, kicsoda valójában a Halmaiék "nevelőnője". Ezek után félő volt, hogy a Gestapo a politikus nyomára bukkan, és Otti néni is féltette a családját, ezért biztonságosabb helyre kellett vinni Kéthly Annát. Így került, ugyancsak a Liszkai család segítségével, egy Nógrád megyei kis faluba.
Két év múlva, a háburú után aztán Kéthly Anna újra kapcsolatba került Györkönnyel: ekkor már ismét tekintélyes politikusként, a nemzetgyűlés alelnökeként igyekezett segítséget nyújtani a kitelepítés által fenyegetett helybéli sváb lakosoknak. 1946. február 27-én ő maga terjesztette fel harmincnégy györkönyi lakos névmagyarosítási és mentesítési kérelmét a belügyminiszterhez. Március elején a névmagyarosításról meg is érkeztek a hivatalos okmányok, ennek ellenére többeket közülük később mégis kitelepítettek. Kéthly Anna nem felejtette el, mivel tartozik a györkönyieknek, de ő sem tudott segíteni.
Végül emeljünk ki politikai életrajzából néhány mozzanatot annak alátámasztására, hogy a mai györkönyiek – pártszimpátiától függetlenül – büszkék lehetnek arra, hogy Kéthly Anna neve és élete összekapcsolódott a faluéval. A két világháború között, 1922 és 1937 között egyedüli nőként vett részt a magyar parlament munkájában. Azon kevesek közé tartozott, akik nem szavazták meg a fajvédő törvényeket. Határozott és kemény szónoklatai kapcsán mondták róla: "Egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő." 1956. november 4-én, a forradalom eltiprásának napján Bibó István híres kiáltványát így fejezte be: "Megállapítom egyúttal, hogy Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje Kéthly Anna államminiszter." A szociáldemokrácia "nagyasszonya" az emigrációban haláláig képviselte hazájának elbukott ügyét.
Brunn János, 2009. július