Ki volt Török Richárd?
A címbeli kérdést feltehetően csak igen kevés györkönyi tudná megválaszolni, holott a 39 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt szobrászművész alkotta az evangélikus templom mellett álló II. világháborús emlékművet. Ebben a műfajban – nyugodtan állíthatjuk – országosan is az egyik legeredetibbet és leghatásosabbat.
Török Richárd 1954. július 31-én született Budapesten. 1979-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, és istenáldotta tehetségével gyorsan elismerést szerzett magának. A nyolcvanas évtizedben kibontakozó művész, egyre karakteresebb műveivel az ezredvégi szobrászat legjelentősebb alkotói közé emelkedett. Egyik korai méltatója így ír róla: „ördögien ügyes a szó nemes értelmében”. Elsősorban szoborportréival szerzett nevet magának. Plasztikáiban a magyar és egyetemes történelem, kultúra, művészet meghatározó, kimagasló jelentőségű, zseniális személyiségeit idézi meg. Köztük – többek között –Szókratész, Szent István, Mátyás király, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Bartók Béla, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Latinovits Zoltán vagy Jack Nicholson és Marlon Brando alakját.
A györkönyi háborús áldozatok emlékművet a község megbízásából 1990-ben készítette. A keresztet formáló bronz mellszobor sebesült katonát ábrázol, akinek a csonkolt, karok nélküli válla alkotja a kereszt vízszintes, a fej és a mell a függőleges szárát. Az arc – ég felé emelt lehunyt szemmel – a hősies emberi, egyben a megadó krisztusi szenvedést idézi fel bennünk szuggesztív erővel. Az alak egy sírkövet mintázó talapzaton helyezkedik el, azzal szerves kapcsolatot alkotva fejezi ki az áldozat magasztos és megrendítő voltát. Az emlékmű másodpéldánya 1999 óta Leányfalun is látható.
Török Richárd olyan eredeti és erőteljes szimbólumot hozott létre ezzel az alkotással, hogy az emlékmű formai megoldását később, 1992-ben egy Szent Istvánt ábrázoló szobrában is felhasználta. Ebben a fej-váll-oszlop kompozíció alkot keresztet, ahol a fej-váll egyúttal egy kard markolatát is formázza. Így sugallva első királyunk küzdelmeit és történelmi nagyságát. A lehunyt szemű ábrázolás ezúttal is különös máltóságot kölcsönöz a bronzalaknak.
A zseniális alkotó pályafutása 1993. január 21-én, fájdalmasan korán, derékba tört. „Az önmagukat halálba álmodó alakok szobrásza” – szomorú mementóként – a magyar kultúra napjának előestéjén, szülővárosában önként távozott az életből. Korának egyik legnagyobb művésze volt. Barátja nekrológjában ekként emlékezik meg róla: „Mindent tudott itt a földön az a volt-nincs mintázó, halott anyagból beszédes szobrokat csinált, majdnem, mint a Teremtő.”
Török Richárd alkotásai állandó kiállítás keretében kerültek 2006-ban Vasváron a XVI. századi dominikánus templom rendházának Sárkány-tornyában elhelyezkedő helytörténeti múzeumba – a művész hagyatékát gondozó szülők és a város önkormányzatának közös akaratából. A látogató itt a véglegesen lezárt teljes életművel találkozhat, köztük a györkönyi emlékmű másolatával is. Emellett idehaza és a világ számos városában megtalálhatók szobrai, domborművei, plasztikái – Győrtől Kecskeméten és Szegeden át Budapestig, valamint Londontól, New Yorkon és Münchenen át Moszkváig. De nem kell ilyen messzire mennünk: Török Richárd művészetének nagysága előtt, emlékezetére fejet hajtva, itt Györkönyben is tiszteleghetünk.
Brunn János 2010. január